Százéves a magyar ejtőernyőzés

Az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred ad otthont az ejtőernyős vándorkiállításnak. 

A kiállítás ünnepélyes megnyitóját október 18-án tartották a debreceni Kossuth Laktanyában Szabovik Zoltán nyugállományú alezredes, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége (MEBSZ) szolnoki tagszervezetének elnöke vezetésével. A rendezvényen részt vett Rumi Zoltán ezredes, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Felderítő Főnökség főnöke is. Az MH 5. Bocskai István Lövészdandárt Ölveti László alezredes képviselte.

A magyar ejtőernyőzés százéves évfordulóját az 1918-as gyakorló-, illetve életmentő ugrások végrehajtásától számítjuk. Az első világháborúban ezt a módszert elsősorban a repülőgép-pilóták és a ballon-megfigyelőszemélyzetek használták menekülésre abban az esetben, ha a légi járművet végzetes találat érte. Később egy konferencián a tábori segélyhely anyagának és személyzetének légi úton történő helyszínre juttatása is felmerült, amelyet a magyar mentőcsoport egyedüliként oldott meg a repülőgép leszállása nélkül.

A tárlatnak a debreceni helyőrség a harmadik állomása, és a 170 éves a Magyar Honvédség programsorozat keretében érkezett a Felderítő Ezredhez, ahol az ejtőernyőzésnek fontos szerepe van. A kiállítás november 5-ig tekinthető meg a Csapatmúzeum kiállítótermében.